- Mézvirágok? - gondolta lekicsinylően, és hallgatott. Már rég tudta, hogy épp a legszebb, a legérdekesebb dolgokat nem lehet megérteni és megmagyarázni. (Hermann Hesse - Rosshalde)
2014. november 15., szombat
Ha volnál...
Lennék koszos babaarcon szétmázolt nevetés.
Lennék rózsaablakodban galambnyi remegés.
Lennék hazatért macskád talpán az út pora.
Lennék esőleső utak árnyék-vándora.
Lennék asztalodon foltos terítőd csipkéje.
Lennék mélységes kút-lelked versbehullt igéje.
Lennék fehér bűntelenség, lennék a vétség.
Lennék szürke: az egyensúlyt megtartó kétség.
Lennék egyetlen versed is, rímtelen, örök.
Lennék tizenhét szótagba záródó köröd.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése