apró

szabályos kínból
mért geometriámat
adnám, cserélném

bent

mélyebbre ások
megtartó tekinteted
gyöngyház íriszén

határ-idő

határ-idő

legkésőbb tavasz-
tól madárfüttybe tisztul
minden hang-zavar

bulbophyllum nocturnum

hajnal-fény tépi
szerelemre szőtt időm
fogyó hold alatt

.

(k)egyetlen éj

lehet-e minden
más egynyári virágzás
lehet-e kevés

.

nem tudom honnan
tart hová a lélek egy-
nyári halálban

http://www.youtube.com/watch?v=gxXSlhO4a5A

szándéktalanul

hunyt pillák mögött
aktba tisztulnak a fény
törekvései

szókötő

elfogyó szótag-
gyöngyöd maradék fényét
láncomra fűzöm

a szív egy tarka rét

a szív egy tarka rét,
közepén lepkehálóval kezében szalad
egy szipogó gyerek;
fényre vadászik,
közben durcás foltot ken hímporos kezével
az arcán legördülő könnycseppekből